Des Echerolles kastély - Nagyrábé

Cím: Rétszentmiklósi utca 7.
Tulajdonos: Rábé-Porta Kft.
Látogatás: Jelenleg nem látogatható

Az 1864-es úrbéri elkülönítés után a 15 ezer holdas határból 7 ezer hold a váradi püspökség tulajdonában maradt, 3700 hold a lakosságé volt. A nagyváradi püspökségtől ebben az időben vásárolt 4700 holdas lett birtok a Des Echerolles Kruspér család központja. Helyenként középkori hangulatú, néhol neobarokk díszítésű, kecses saroktornyokkal tagolt, kicsit franciás, romantikus kastélyuk még ma is áll.

A Des Echerolles család kapcsolata Rétszentmiklóssal 1846. augusztus 16-án tartott esküvővel kezdődik. 1846. augusztus 16-án a nagyváradi Szent László plébánián házasságot kötött a francia honból származó Giraud des Echerolles Károly császári és királyi hadnagy, valamint a várbói Kruspér Laura Mária, aki Kruspér Sándor és Sántha Mária Magdolna gyermeke. Mivel a Kruspér család fiú ága kihalt, a házasság után Echerolles Kruspér néven használják nevüket.

A Kruspér család az 1938-ban kiadott "Bihar Vármegye Monográfiája" szerint 1750 körüli időtől birtokolja Rétszentmiklóst.

Az Echerolles család az 1789-94-es polgári forradalom után került előbb Bécsbe, majd Nagyváradra. Károly osztrák katonaiskolát végzett Gratzban, és 1838-tól mint kadétkáplár hagyja el az iskolát és a "Hessen Hamburg" 19. gyalogezredben szolgál. 1840. június 1-el kinevezik hadnagynak és a "Báró Máriási" 37-ik gyalogezredbe kerül Nagyváradra. A Francia nemesség után, Osztrák, majd később a magyar nemességet is megkapja. A család által egykoron elkészített családfa kutatás 1543-ig vezeti vissza a család eredetét a francia honban. Ugyancsak a család korábbi kutatása alapján tudjuk, hogy a Kruspér család Zemplén megyéből származik, várbói Kruspér István Mármaros adminisztrátora. 1744-ben adományba kapta a rétszentmiklósi birtokot Bihar megyében. Ettől kezdve lett a Kruspér család Bihar megyei. A nemességet „várbó”-i előnévvel 1618-ban adományozta II. Mátyás Kruspér Istvánnak, nejének Katalinnak és 4 fiúknak Istvánnak, Andrásnak, Györgynek és Jánosnak.

Papp Gyuláné a nemesi családnál dolgozott 1918-tól 1923-ig. Visszaemlékezése szerint a kastély (Rétszentmiklósi) nem egy időben épült. Eredetileg egy régi kúria ált a helyén melyből csak a kápolna rész maradt meg. (A jelenlegi nyugati szárny) 1909-re fejeződik be az első, historizáló stílusú átépítés Echerolles Sándor esküvőjére. Ekkortól a család férfiága kettéválik, Rétszentmiklós - mely ma már Nagyrábé része - lett Sándor birtoka, míg a Gilbert családi ág Füstpusztán élt.

A 20-as években a tulajdonosa kőfallal vette körbe, melyet az évtized végén bástyával erősített meg.

Mai állapotát 1927-ben nyerte el, a későbbiekben csak belső átépítéseket végeznek rajta. Az épület modern szerkezete (alul bordás vasbeton födém) a XX. századi építésről tanúskodnak.

1945 után államosították, és mezőgazdasági szakiskola működött benne. Később a Kossuth MGTSZ gépállomásként üzemelt, majd a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet irodája. A Szövetkezet ekkor felújította, melyet a tornyon elhelyezett zászló évszáma is őriz. A szövetkezet felszámolásakor a RÁBÉ-PORTA kft vásárolja meg. Jelenleg folyik a teljes rekonstrukciója. Hátsó kertjében tó kerül kialakításra. Elkészülte után idegenforgalmi céllal hasznosítják majd.

Az épület ablakai díszes keretelésűek, alattuk egyszerű párkány, felettük szegmensívesen kialakított, stilizált zárókövekkel tagolt szemöldökpárkány került kialakításra. Az épületen az egyenes záródású ablakok mellett több helyen is megfigyelhetjük a félköríves ablakokat, így a főhomlokzat középrizalitjánál, a mellette található loggiaszerű bejárati résznél, a torony emeleti részén, illetve a hátsó homlokzat egyik emeleti szobájánál is.

A főhomlokzat középrizalitja fölötti lépcsőzetes díszítésű neoreneszász háromszögoromzatban két keskeny ablak kapott helyet, felettük a rizalitot akrotérion zárja. A középrizalittól jobbra találjuk a loggiaszerű bejárati részt, melyet mellvédeken nyugvó oszlopok támasztanak alá. Fölöttük félköríves, stilizált zárókővel díszített árkád emelkedik. A bejárathoz lépcsősor vezet, ugyanis az emelt földszintes kastély alatt alagsor található. A főhomlokzat jobb sarkának emeleti részén kör alaprajzú, a sarok fölé emelkedő, meredek esésű bádogtetővel ellátott sarokszoba található.

Az épület bal homlokzatának közepét a főhomlokzat középrizalitjához hasonló, jelzésszerűen kilépő elem tagolja. Bal sarkában áll a földszinten nyolcszög alaprajzú, emeleti részén hengeres, csavart bádogfedésű tornya.

Hátsó homlokzatán jobb oldalon a torony alaprajzával azonos, egyszintes rizalit lép ki a fal síkjából, míg a bal oldali rizalit emeleti szobáját külön tető fedi. Ebből a teraszra nyílik egy ajtó, mely fölött szecessziós stílusú, kovácsoltvassal épített üvegtető áll.

Bal oldali homlokzatához új épületrészeket épít a jelenlegi tulajdonos. Ezt az új szárnyat egy kosáríves árkáddal és a felső részén terasszal kialakított épületrész köti a kastélyhoz. Alatta az alagsor folytatódik.

Parkja egykoron 10 hektárt is kitett, mára azonban ennek csak a töredéke maradt meg. A korábbi két tava sem látható ma már, de az új beruházással egy tavat újra kialakítanak a hátsó parkjában.